A hétvégén két igazán különleges helyen volt alkalmunk játszani. A teplicei Bozak klubot a téli turnénk során fedeztük fel, hála a Z Ničeho Nic zenekarnak, és annyira jó közönségünk volt, hogy muszáj volt visszatérnünk ebbe az egy lakótelep közepén egy húszemeletes szocreál toronyház alagsorában kialakított klubba. Ezúttal egy csehül éneklő skótdudás punk zenekarral (The Curlies) léptünk fel, és megint kábé ugyanolyan jól sikerült a buli. Azt hittük, a teplicei punk színtéren már mindenki beszerzett magának legalább egy Bankrupt cédét vagy pólót legutóbb, de mint kiderült, tovább növelhető volt az egy főre jutó Bankrupt emléktárgyak amúgy is kiemelkedően magas értéke.
Berlinben sok menő hely van, de a White Trash Fast Food a legmenőbb mind közül. Rögtön az első dolog, amit megérkezéskor megláttunk ilyen menő volt:
Aztán sötétedés után még menőbben nézett ki:
A hely belülről egy amerikai gyorsétterem, egy kínai étterem és egy ír kocsma sajátos keveréke, és mivel a buli a berlini zenei hét része volt, elég jól meg is telt a hely. Természetesen eljött Nolti, Berlin első számú punk rock szaktekintélye és a felesége, Noltine, valamint HCL a 667 zenekarból.
Minden adott volt egy jó bulihoz, és ki is használtuk a lehetőséget: jól szólt, a közönségnek bejött, és ha minden jól megy, tavasszal mehetünk is vissza. Az este két legdurvább jelensége a hely rezidens travi DJ-je és egy rövidnadrágban és irha bekecsben formagyakorlatozó arctetkós csávó voltak.
Noltiéknál aludtunk, ami persze király volt, mint mindig. A hazaút déltől éjfélig tartott, szétültük a seggünket, de megérte. Amint tudunk, megyünk vissza.